zenés komédia két felvonásban

az előadás magyar nyelvű

az előadás időtartama 90 perc

 

A Szabadkai Népszínház és Magyarországi Szerb Színház koprodukciója

Pataki András rendezésében

Játsszák – Igraju:
Kákonyi Tibor
Wischer Johann
Pesitz Mónika
Topolcsányi Laura
Alisa Lacko
Anastasija Kargina
Csernik Árpád
Szorcsik Kriszta
Branimir Đorđev
Molnár Zoltán
Milan Rus

Szcenikus: Prágai Tibor – Magyar Teátrum-díjas
Jelmez: Szélyes Andrea
Rendezőasszisztens: Bacsi Katarina
Zene, dalszöveg: Rusz Milán

Stevan Sremac „Pop Ćira és pop Spira” című regénye egy gazdag bánáti faluban játszódik, ahol két pap, pop Ćira és pop Spira él a családjával. Mindketten nagy tiszteletnek örvendenek a falusiak körében és bőségben, békességben élnek, gyakran látogatják egymást. Családjaik szorosan összekapcsolódtak, a lányaik, Juca és Melanija a legjobb barátnők.

A falu békéjét és idilljét egy fiatal és jóképű tanár, Petar Petrović érkezése zavarja meg, aki miatt rivalizálás tör ki a két papné, Persida és Sida között. Mindketten azt szeretnék, ha a tanár feleségül venné a lányukat, ami számos komikus és drámai helyzethez vezet. A papnék intrikáikkal és azon próbálkozásaikkal, hogy lenyűgözzék a tanárt, egyre nagyobb szakadékot teremtenek a két család között, és a helyzet akkor eszkalálódik, amikor pop Spira fizikailag támadja meg pop Ćirát.

A verekedés híre gyorsan elterjed a faluban, számos pletykát és túlzást generálva, ami tovább rontja a helyzetet. A megbékélési kísérletek ellenállásba ütköznek, különösen Persida részéről, aki bosszúra vágyik. A templomi bíróság megpróbálja megoldani a konfliktust, de sikertelenül.

Végül, az összes nézeteltérés és konfliktus ellenére, boldog befejezés következik: Melanija hozzámegy a tanárhoz, aki később pappá válik, bár nem születik gyermekük, míg Juca anyja ellenkezése ellenére boldogságot talál a házasságban Šaca borbéllyal, akivel négy gyermekük születik. Ezzel Sremac a közösség, konfliktus, szerelem és megbékélés témáit vizsgálja egy falusi közösségben, humoros és kritikus szemmel tekintve a korabeli társadalmi normákra.

A történet „Pop Ćira és pop Spira” továbbra is releváns, mert az emberi természet, a közösségi élet és a konfliktusok kezelésének témáit feszegeti, amelyek minden korban és kultúrában jelen vannak. A karakterek közötti konfliktusok, a családi dinamikák és az intrikák ábrázolása humoros, mégis tanulságos módon tükrözi az emberi kapcsolatok összetettségét. Ezért a történet több dramatizáción és filmadaptáción is átesett, például a YouTube-on is elérhető egy sorozat adaptációja. Ezek az adaptációk lehetővé teszik a nézők számára, hogy újra és újra felfedezzék a történet tanításait és annak relevanciáját a mai társadalomban.

A „Pop Cira és Pop Spira” színpadi adaptációja az ortodox egyház mai állapotaira vonatkozóan reflektálhat a papi élet és a családi kötelezettségek összetett viszonyát illetően. A regény és annak adaptációi bemutathatják, hogyan befolyásolhatják a személyes és családi dinamikák a papi szolgálatot, különös tekintettel az ortodox egyházban gyakori házas papok esetében. A történeten keresztül felvethető kérdések, mint a közösségi értékek, az egyházi hivatalok és a családi élet egyensúlya, továbbra is relevánsak a mai társadalmi és vallási vitákban.

Stevan Sremac (1855–1906) szerb író volt, aki a 19. század végén és a 20. század elején élt és alkotott. Művei középpontjában gyakran a délvidéki szerb társadalom áll, különös tekintettel az akkori kisvárosi életre, annak szokásaira, karaktereire és társadalmi dinamikáira. Sremac realista íróként vált ismertté, aki finom humorral és iróniával ábrázolta az emberi természetet és a társadalmi viszonyokat. Legismertebb művei közé tartozik a „Ivko dicsősége” (Ivkova slava), a „Zona Zamfirova” és a „Csirke a pult alól” (Pokondirena tikva). Ezek a művek bepillantást engednek a korabeli szerb kultúrába, hagyományokba és az emberek közti interakciókba. Stevan Sremac hagyatéka továbbra is fontos részét képezi a szerb irodalomnak, és műveit gyakran tanulmányozzák az iskolákban és a régióban.

Verebes Ernő, zentai születésű, ugyanúgy mint Stevan Sremac, szerbül anyanyelvi szinten beszél a Nemzeti Színházban betöltött szerepe révén jelentős hatással van a magyar színházművészet fejlődésére. Mint dramaturg, számos előadásban vett részt, többek között a „Rocco és fivérei” (2019), „Sára asszony” (2019), „Othello” (2018) zenei vezetőjeként, valamint az „Az ember tragédiája” (2018), „Szent szörnyetegek” (2017), „A miniszter felesége” (2016) előadásoknál dramaturgként és zeneszerzőként is tevékenykedett. Munkássága nagyban hozzájárul a magyar kultúra és hagyományok ápolásához és fejlesztéséhez. Zenta művészeti életének fellendítéséért és a zentai csata emlékének művészi megörökítéséért polgármesteri jubileumi díszoklevelet is kapott, ami kiemeli kulturális tevékenységének jelentőségét.

Pataki András számos területen tevékenykedik a magyar színházművészetben: rendezőként, dramaturgként, kulturális menedzserként, díszlet- és jelmeztervezőként, valamint színigazgatóként is ismert. Születése óta Sümegen él, és pályafutását az ajkai Forrás Színpad alapításával kezdte 1986-ban. Később a Veszprémi Petőfi Színház színészeként és tanácsadójaként, valamint az Evangélium Színház vezetőjeként is dolgozott. 2012 és 2022 között a Soproni Petőfi Színház igazgatói posztját töltötte be. Jelentős elismeréseket is kapott, többek között a Jászai Mari-díjat és a Radnóti Miklós-díjat. Emellett oktatóként is tevékenykedik a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, és 2023-tól az Újszínház főrendezője. Munkássága során számos előadást rendezett, többek között a „Vadak Ura – The Covenant” című családi musicalt, amely magyar ősbemutatóként jelentős sikert aratott. Az előadás különlegessége, hogy egyszerre szolgál szórakoztatásul és edukációs célokat is szolgál, olyan témákat érintve, mint a környezetvédelem és a természet szeretete.

Jegyvásárlás: www.jegymester.hu